Benczúr József kéziratos munkássága a 18. századi magyarországi művelődéstörténet nagyrészt feltáratlan szövegegyüttese. A Jénában és Halléban tanult, majd a késmárki és a pozsonyi evangélikus líceumban működő tudósnak elsősorban a jozefinizmus, az aulikus államjogi gondolkodás és a felvilágosult abszolutizmus eszmetörténeti kontextusában értelmezhető, nyomtatásban megjelent jog- és politikatörténeti munkáit, értekezéseit tartja számon a korszakkal foglalkozó kutatás. Kéziratban maradt történeti kompendiumainak, iskolai előadásainak és történeti, filozófiai munkákhoz írt jegyzeteinek vizsgálatára azonban nem került sor.
Előadásomban a Benczúrhoz köthető kéziratokat tekintem át, amelyek között találhatók átfogó magyar történeti kompendiumok (Historia Hunnica Hungarica, Rerum Hungaricarum libri I–II), állam- és közjogtörténeti értekezések (Tractatus historici rerum Hungaricarum, Meditationes juris publici Regni Hungariae), valamint történeti és filozófiai munkákhoz írt jegyzetek (Notae in Palmae historiam Hungariae, Adnotationes in Metaphysicam Baumeisteri).
A kutatás célja, hogy megvizsgálja Benczúr kéziratainak keletkezési körülményeit, a Benczúr által felhasznált forrásokat, és elhelyezze őket a korszak tudomány- és oktatástörténeti kontextusában. Az előadás elsősorban a történeti munkákra koncentrál, arra a kérdésre keresve a választ, Benczúr historikus írásai hogyan kapcsolódnak be a korabeli történettudományos diskurzusba, és hogyan viszonyulnak olyan tekintélyes szerzők munkásságához, mint Otrokocsi Fóris Ferenc, Timon Sámuel, Révay Péter, Bél Mátyás vagy Palma Károly Ferenc.
