A Croatiae leonis pugna cum apro (A horvát oroszlán harca a vadkannal) egy Zrínyi Miklós 1664-ben bekövetkezett halálára írt epyllion, melynek szerzője egy Francesco Simoneschi nevű velencei jezsuita szerzetes. A költemény címe a magyar kutatás számára eddig is ismert volt, mivel Zrínyi kortárs történetírója, Marcus Forstall említést tett róla, szövege azonban mindeddig feldolgozatlan maradt, nem készült belőle sem fordítás, sem tanulmány. A szerző személyére és motivációjára vonatkozó ismereteink is hiányosak.
A mű Zrínyi Miklós halálát mint állatok (vadkan és oroszlán) harcát ábrázolja. Ez a metaforikus ábrázolásmód figyelemre méltó, mivel az oroszlán nem kifejezett szimbóluma a Zrínyi családnak, noha a Szigeti veszedelemben Zrínyi Miklós néhány alkalommal oroszlánhoz is van hasonlítva. Az oroszlán ezzel szemben a Velencei Köztársaság egyik legfontosabb és legismertebb jelképe, a velencei politikai és kulturális identitás meghatározó eleme. A forrás így új szempontokkal gazdagíthatja a Zrínyi Miklós velencei kapcsolatairól, illetve a halálát követő korai recepcióról alkotott képet, valamint lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, miként látta és milyen szimbólumokkal mitizálta a magyar főurat egy velencei szerző.
Pete Viola vagyok, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem klasszika-filológia alapszak latin specializációjú hallgatója. Kutatásomban egy latin nyelvű, Zrínyi Miklós halálára írt epylliont vizsgálok.
Pete Viola (ELTE)
A horvát oroszlán harca a vadkannal – a hatalom metaforarendszere és hősi identitás egy Zrínyi Miklós halálára írt neolatin költeményben
Absztraktok
Ismerd meg további előadóinkat!
Agárdi Máté János (DE)
A legkeresztényebb pogány város - Róma reprezentációja a Narracio de mirabilibus urbis Romaeban
Bakondy Beáta (ELTE)
„Romlott, pusztúlt Tzigány nemzet” – Cigányságkép a 18. század végi Magyarországon
Berkes Boldizsár (PPKE)
Ritmus és prozimetrum Pázmány Péter Kempis-fordításában Berkes Boldizsár
Dobos Dorina (SZTE)
Női tekintély a berlini szalonokban - Henriette Herz és Rahel Levin-Varnhagen esettanulmánya
Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)
A női hatalmi beszéd és meggyőzés technikái Seelmann Károly A’ maga mátkájáért ártatlanul halált szenvedett Groff Essex című drámafordításában
Helmrich Márton (ELTE)
„Ex genuinis litterarum monumentis” – Közelítés Benczúr József kéziratos munkáihoz
Hibszky Dávid (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
„Mert írva vagyon: Megverem a pásztort…” - A virágvasárnapi papverés szertartása mint adalék a középkori egyházi tekintély hermeneutikájához
Horváth Míra (PTE)
„Férfi szűvel így kezdé el mondását…”: Az átöltözés szerepe a históriás énekekben
Illés Kornél (ELTE)
Semper honos nomenque tuum laudesque manebunt - Antik viselkedésminta mint politikai lobbieszköz az 1450-es Szentév kapcsán
Kakas-Mohai Virág (SZTE)
Erőszakos női elkövetők és bűncselekményeik Debrecenben 1726–1731 között
Kertész Dzsenifer Artemisz (ELTE)
Tégy, ahogy mondom – A szülői tekintély legitimációja a 18. századi brit gyermekirodalomban
Márton Andrea (ELTE)
Örökölt arcmások – Dinasztikus kontinuitás és hatalomgyakorlás a korai Tudor uralkodók festménygyűjteményében fellelhető portrékon
Nagy Eszter Hedvig (Utrecht University)
Dido, a virago - A női hatalomgyakorlás szerepe a késő középkori irodalomban Christine de Pizan Le livre de la cité des dames című műve alapján
Németh Gergő (DE)
A magyar kalandozások korának burgundiai és itáliai királya - II. Rudolf uralkodói ábrázolása a 10. századi narratív forrásokban
Ottrok Evelin (ELTE)
Ki szólal meg a „nagymama” hangján? Szerzői pozíció és narratív autoritás Szergej Drukovcov Nagymama meséi (1778) című kötetében
Petrovity Ádám (SZTE)
Ut per litteras loquitur – Tranquillus Andronicus humanista portréja a Nádasdy-levelezés tükrében
Szalai Fatima Eszter (PPKE)
A passzív és a cselekvő nő – Két magyar reneszánsz széphistória nőalakjának vizsgálata
Szász Keve (SZTE)
Panaszkodó Anyatermészet – Antik és skolasztikus irodalmi hagyomány Elias Corvinus Querela terrae de hominum ingrato genere című művében
Szendrei Boglárka (DE)
Georg Peucker Ecclesia, praeprimis in Hungaria… című vergiliusi centója
Szkotniczky Laura (ELTE)
Önéletírás és reprezentáció – A kép-szöveg egységek a Wathay-kódexben
Telepóczki Lili (DE)
Női hang és hatalmi reprezentáció - Moderata Fonte Báthory Istvánhoz írt költeménye
Tóth Miklós (DE)
Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert alakja Sebastian Münster Cosmographia című művében
Varga Virág (ELTE)
Az oligarchák hatalmának árnyékában - Nyugat-dunántúli előkelő nemzetségek érvényesülési módjai a 13–14. század fordulóján
Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)
Női tekintély az orosz felvilágosodásban – Jekatyerina Romanovna Daskova hercegnő akadémiai szerepének reprezentációja