Sebastian Münster (1488–1552) Cosmographia című munkájában részletes leírást közöl Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert személyéről. A hatkötetes mű történelmi, csillagászati, természetföldrajzi és más természettudományos, valamint kultúrtörténeti ismereteket közvetít a korabeli tudományos színvonalon. A Cosmographia 24 kiadást ért meg, és Münster egyik legsikeresebb és legnépszerűbb alkotása lett.
A kora újkori német térképész és kozmográfus 1544-ben keletkezett munkájában a késő középkori magyar király és felesége, Borbála magánéletére vonatkozó megjegyzések is helyet kaptak. Zsigmond magyarországi uralma Münster munkájában háttérbe kerül, és mint német-római császár, az európai nagypolitika egyik irányítója jelenik meg. Az uralkodóról a gazdagon illusztrált kötetben egy fametszet is helyet kapott, amelynek ábrázolásmódja tükrözi a kora újkori Zsigmond-ábrázolások jellegzeteségeit. Zsigmond vejének és egyben utódjának, Habsburg Albertnek az uralkodását külön fejezetben mutatja be Münster. Az alig két évig uralkodó Albert trónra kerülésének körülményeiről és haláláról ugyancsak szemléletes képet nyújt a német szerző munkája.
Előadásomban a Luxemburgi Zsigmondra, valamint az utódjára, Habsburg Albertre vonatkozó fejezeteket szeretném vizsgálat alá vonni, különös tekintettel magyarországi uralmukra. Emellett az európai nagypolitikában betöltött szerepüket, Zsigmond konstanzi zsinaton végzett tevékenységét, valamint a két uralkodó magánéletére vonatkozó említéseket is vizsgálatom tárgyává kívánom tenni. Ezenfelül az említett uralkodók fametszeteinek jellegzetességeit, ábrázolásuk módját is szeretném bemutatni.
