Nagy Emese vagyok, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. A freiburgi egyetemen töltött félévem során volt szerencsém mélyebb betekintést nyerni a kutatási témám műfajába, az angol uradalomköltészetbe. Jelenleg tizenhetedik és kora tizennyolcadik századi uradalomverseket kutatok, kiemelt fókusszal a nemi, társadalmi különbségekre és a természet reprezentációjára.

Nagy Emese (ELTE)

2026

Tér, tekintély és hatalom a tizenhetedik századi angol uradalomköltészetben

Az, hogy a kora újkori angol társadalom tekintély- és hatalomalapú, nem újdonság a mai olvasó számára. Ez alól természetesen nem mentesülnek a leginkább a tizenhetedik században népszerű uradalomversek sem, amelyek nemesi családoknak, mecénásoknak szólnak, többek között olyan költők által, mint Ben Jonson, Emilia Lanyer, Thomas Carew, Andrew Marvell vagy Alexander Pope. Ezen versekben tehát természetesen jelenik meg a hatalom hierarchikus volta, de mi történik akkor, amikor a vers maga nem pusztán teret ad a hatalomnak, hanem maga is előállítja, naturalizálja azt? Ebben az előadásban azt igyekszem megmutatni, hogy ha a birtok, uradalom kulturálisan, társadalmilag vagy politikailag telített tér, akkor még egy látszólag teljesen ártalmatlan leírás a házról, a kertről és az ott lakókról is reprodukálhatja a birtokhoz kapcsolódó tekintélyalapú értékeket és hierarchiákat. Továbbá szeretnék arra reflektálni, hogy ezekben a művekben a tér éppen akkor funkcionál a leghatékonyabban hatalmi struktúraként, amikor már nem is hatalmi struktúrának, hanem egyszerűen egy elfogadott, beágyazott rendszernek látszik – innen származtatható a műfaj irodalmi önkritikája is: az önmagára reflektáló uradalomvers éppen ezt az elfogadott hatalmi struktúrát és annak természetességét kezdi el felbontani.

Absztraktok

Ismerd meg további előadóinkat!

Agárdi Máté János (DE)

A legkeresztényebb pogány város - Róma reprezentációja a Narracio de mirabilibus urbis Romaeban

Bakondy Beáta (ELTE)

„Romlott, pusztúlt Tzigány nemzet” – Cigányságkép a 18. század végi Magyarországon

Berkes Boldizsár (PPKE)

Ritmus és prozimetrum Pázmány Péter Kempis-fordításában Berkes Boldizsár

Dobos Dorina (SZTE)

Női tekintély a berlini szalonokban - Henriette Herz és Rahel Levin-Varnhagen esettanulmánya

Forró-Bathó Eszter-Anna (BBTE)

A női hatalmi beszéd és meggyőzés technikái Seelmann Károly A’ maga mátkájáért ártatlanul halált szenvedett Groff Essex című drámafordításában

Hajdu Ildikó (ELTE)

A Rózsakoszorú Gyöngyösi István életművében

Helmrich Márton (ELTE)

„Ex genuinis litterarum monumentis” – Közelítés Benczúr József kéziratos munkáihoz

Hibszky Dávid (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)

„Mert írva vagyon: Megverem a pásztort…” - A virágvasárnapi papverés szertartása mint adalék a középkori egyházi tekintély hermeneutikájához

Horváth Míra (PTE)

„Férfi szűvel így kezdé el mondását…”: Az átöltözés szerepe a históriás énekekben

Illés Kornél (ELTE)

Semper honos nomenque tuum laudesque manebunt - Antik viselkedésminta mint politikai lobbieszköz az 1450-es Szentév kapcsán

Kakas-Mohai Virág (SZTE)

Erőszakos női elkövetők és bűncselekményeik Debrecenben 1726–1731 között

Kálmán Barbara (SZTE)

Antik test barokk ágyban – Hermaphroditosz mítoszának újraértelmezése

Kertész Dzsenifer Artemisz (ELTE)

Tégy, ahogy mondom – A szülői tekintély legitimációja a 18. századi brit gyermekirodalomban

Mach Igor (ELTE)

Amade László szerelmes versei a közköltészeti hagyomány tükrében

Márton Andrea (ELTE)

Örökölt arcmások – Dinasztikus kontinuitás és hatalomgyakorlás a korai Tudor uralkodók festménygyűjteményében fellelhető portrékon

Molnár Cintia (ELTE)

Az erőszaktevő Balassi Bálint kanonikus mennybemenetele

Nagy Eszter Hedvig (Utrecht University)

Dido, a virago - A női hatalomgyakorlás szerepe a késő középkori irodalomban Christine de Pizan Le livre de la cité des dames című műve alapján

Németh Gergő (DE)

A magyar kalandozások korának burgundiai és itáliai királya - II. Rudolf uralkodói ábrázolása a 10. századi narratív forrásokban

Ottrok Evelin (ELTE)

Ki szólal meg a „nagymama” hangján? Szerzői pozíció és narratív autoritás Szergej Drukovcov Nagymama meséi (1778) című kötetében

Pete Viola (ELTE)

A horvát oroszlán harca a vadkannal – a hatalom metaforarendszere és hősi identitás egy Zrínyi Miklós halálára írt neolatin költeményben

Petrovity Ádám (SZTE)

Ut per litteras loquitur – Tranquillus Andronicus humanista portréja a Nádasdy-levelezés tükrében

Sediánszky Nóra (PTE)

Két világ határán - Sara Copio Sullam, a velencei gettó filozófusa

Szalai Fatima Eszter (PPKE)

A passzív és a cselekvő nő – Két magyar reneszánsz széphistória nőalakjának vizsgálata

Szász Keve (SZTE)

Panaszkodó Anyatermészet – Antik és skolasztikus irodalmi hagyomány Elias Corvinus Querela terrae de hominum ingrato genere című művében

Szendrei Boglárka (DE)

Georg Peucker Ecclesia, praeprimis in Hungaria… című vergiliusi centója

Szkotniczky Laura (ELTE)

Önéletírás és reprezentáció – A kép-szöveg egységek a Wathay-kódexben

Telepóczki Lili (DE)

Női hang és hatalmi reprezentáció - Moderata Fonte Báthory Istvánhoz írt költeménye

Tóth Miklós (DE)

Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert alakja Sebastian Münster Cosmographia című művében

Varga Virág (ELTE)

Az oligarchák hatalmának árnyékában - Nyugat-dunántúli előkelő nemzetségek érvényesülési módjai a 13–14. század fordulóján

Vizy-Bakos Rózsa (ELTE)

Női tekintély az orosz felvilágosodásban – Jekatyerina Romanovna Daskova hercegnő akadémiai szerepének reprezentációja